• Támogatóink

        • Az adó 2%- ka  -  nyomtatvány: ado1.pdf

                                                                ado2.pdf

           

           

           

          A legészakibb végvár: Gímes – feladni, vagy megtartani?

           

          Templom és iskola. E kettő egy közösség identitásának és megmaradásának pillére. A felföldi zoboralji szórvány magyarok egyik központi településén az első már úgy tűnik végleg elveszett. Magyar anyanyelvű pap már régóta nem bátorítja magyar ajkú híveit. A szlovák vezetőségű iskola magyar tagozata még áll, bár a templom után már beállt a sorba – a végleges eltűnés réme fenyeget.

          Azt mondják senki és semmi sem pótolhatatlan. De vonatkozik ez egy zoboralji magyar iskolára is? Tudniillik egy zoboralji iskola több mint egy tanintézet. Több kell, hogy legyen, mert nagy a küldetése. Zoboralja magyarsága haldoklik....és talán az iskola az, ami még gyógyírt jelenthet a számára.

          A lelkes tanárokon és egynéhány szülőn kívül akad-e még valaki, kinek nem mindegy, hogy a magyar kultúra egyik gyöngyszeme, Zoborvidék, megmarad-e magyarnak, vagy az iskola megszűnésével a feltartóztathatatlan asszimiláció prédájává válik? A vidék, mely a világ összmagyarságának is jelentős értéket adott, az innét származó Ghymes együttest. Rajtunk kívül érint-e érzékenyen másvalakit is e veszteség?

          Hol is van ez a Zoboralja? Földrajzilag könnyen behatárolható: Szlovákia nyugati részén, kb. 80 kilométerre Magyarország határától északi irányban, „a szlovák tenger peremén“. De talán mégis többet mond az a tény, hogy Zoboralja annak a Nyitra városnak közvetlen környezete, ahol pár évvel ezelőtt (eddig és valószínű hogy ezután is ismeretlen okból) megvertek egy magyarul beszélő diáklányt. És ennek a Nyitra városnak Zobor hegyét veszi körül az a 13 magyar falu, amit Zobor vidékének nevezünk. Ki tudja még meddig? Szinte napról napra érezhető, milyen rohamosan fogy a magyar ajkú ember. Zoboralja lakói sajnos a nyelvváltás határára értek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy ennek a 13 falunak mindössze 3 magyar felső tagozatos alapiskolája van. Szomorú? Az, de egyben értékelendő, hogy ezek az iskolák nem hagyják, hogy elmossa őket az a bizonyos tenger.

          Gímes egy az említett 3 falu közül, ahol még működik magyar iskola. Pontosabban egy magyar tagozat, melyet 4 környező falu mindössze 56 diákja látogat. Szomorú? Az, de mégis sikertörténet ez az iskola. A magyar tagozat évek óta a járás egyik legkiemelkedőbb teljesítményét nyújtja. Eredményeink a közelmúltban, a teljesség igénye nélkül: járási szinten a matematika, kémia, magyar-, ill. angol nyelvi versenyek dobogós helyezései. Tanulóink az utóbbi két évben a szlovák nyelvi vetélkedő országos fordulóját is megnyerték.  A Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos fordulójának arany- ezüst- és bronzsávos résztvevői, illetve a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny Kárpát-medenceifordulóján is több ízben sikeresen képviselték az iskolát. A Biblia olimpia országos fordulójába elsőként jutottak be, majd a 3. helyet szerezték meg. A Monitor, a végzősek tudását felmérő országos teszt is a jó felkészülésről tanúskodik, ugyanis a magyar tagozat minden alkalommal az országos átlagon felül teljesít. A sikertörténet tehát abban rejlik, hogy ez a maréknyi magyar - szülők és pedagógusok - képes bebiztosítani és megszervezni egy tudást- és értékeket nyújtó magyar oktatást. És, hogy miért fontos ez? Mert ma válik el, hogy a szülők és a pedagógusok kitartó közös munkája révén hallunk-e holnap magyar szót a Zobor- hegy alatt.          

          Sajnos a fogyatkozás folyamata megállíthatatlanul elindult. Lelassításának egyedüli módja, lehetősége a nevelésben és képzésben keresendő. Ezért tűzte ki célul a Gímesi Alapiskola magyar tagozata oktatásának kibővítését, színvonalának további növelését. Szeretne zenét oktatni – citerán, furulyán, zongorán és gitáron -, nyelveket tanítani, színjátszó csoportot indítani, a történelem oktatására még több figyelmet fordítani

           

          Az együttérzés mellett konkrét támogatásra van szükségünk a magyar nyelvű képzés megőrzésére.

          A Gímesi Alapiskola fenntartója (önkormányzat) és igazgatónője a 2010/2011 tanítási évtől a magyar tagozatra érkező tanulók kis száma miatt (2010-ben 2 gyermek érkezik, 14 elmegy) a felső tagozat összevonását kezdeményezte.
          Ennek eredménye lehet a magyar tagozat elsorvadásának és megszűnésének gyors ütemű előrehaladása, mivel:

          • az összevont osztályok miatt még több szülőben csökken a bizalom a magyar oktatás iránt, hiszen az összevonás az oktatás eddig egyértelműen magas színvonalának csökkenését hozza magával;
          • valamelyik szakos tanító szükségszerű menesztése szintén az oktatás színvonalának csökkenését eredményezi, mert nem szakosoknak kell egyes tantárgyakat tanítaniuk;
          • előző okoknál fogva még kevesebben íratják a szülők közül gyermekeiket a magyar iskolába.


          Ezért forrásokat keresünk a magyar tagozat fennmaradásának megőrzésére a jelenlegi struktúrájában, konkrétan az önkormányzat által megvont támogatás pótlására. Különösen fontos lenne a következő tanév átvészelése azért is, mert az azt követő iskolai évben már elegendő létszámmal rendelkezünk majd ahhoz, hogy az önálló évfolyamok/osztályok megmaradhassanak.

          Támogatást a következő címre kérünk és várunk:

           

          OTP Banka Slovensko, a.s.

          Coboriho2, 950 41 Nitra

          Számlaszám: 7676740/5200

          Swift kód: OTPV SK BX

          Iban kód: SK05 5200 0000 0000 0767 6740

           

          Az átutalásra kérjük ráírni: „magyar oktatásért Zoboralján 2010”

          Köszönettel a gímesi magyarok.

           

           

          Támogatóink:

           

                          

           

          Rákóczi Szövetség Bábolnai Alapszervezete

          Vizi  Sándor

          Keszeg  Bukovszki  Andrea

          Mgr. Czakó Attila

          Komárom - Esztergom Megyei Önkormányzata

          Rákóczi Szövetség

          Orbán József Levente

          Dr. Vizi Sándor

           

          Támogatásukat, mellyel a felvidéki szórványban élő magyar kisdiákok anyanyelvi oktatásának fenntartásához és általában Zoboralja magyar jellegének megőrzéséhez  járult hozzá, nagyon szépen köszönjük.